Beköszöntõ

Több mint egy évtizede Európa egyik legnagyobb ifjúsági fesztiválja a SZIGET. A gazdag programban megjelenik az összes művészeti ág, a szórakoztatás igényesebb és népszerûbb változatai, a civil szervezetek és minden, ami hazánk Európához tartozását egyértelmûvé teszi hazai és külföldi látogatónak egyaránt.
2002-ig egy terület volt elhanyagolv: a magyarországi magyar és nemzetiségi, illetve a határainkon túli magyar népzene és tánc. Az elmúlt években kisebb-nagyobb sikerrel mûködtek az Afrika-falu, a keleti (pl. indiai) zenék, táncok helyszíne, az ír táncház stb., de csak egy kisebb sátorban mûködött magyar táncház.
2002-ben úgy véltük, hogy a fesztivál rangjához egy hangsúlyos, szakszerûen szerkesztett, kiemelt folk program lenne méltó, így egy új, önálló helyszín létesült a Szigeten, Petõfi Csarnok Folkszínpad és Petõfi Csárda elnevezéssel.A Petõfi Csarnok Folkszínpadon fellépett egyebek között a Zsarátnok, az Ökrös, a Troitsa, a Maskarades, a Rece Fice, a Brain, a Téka együttes, illetve minden nap lehetõséget biztosítottunk fiatal mûvészek bemutatkozásához is.
Célunkat - a magyar népzenék és táncok - határon innen és határon túl, a Magyarországon élõ nemzetiségek és a környezõ országok zenéinek, táncainak bemutatása - elértük és mind a közönség, mind a szakma, mind pedig a sajtó egyöntetû sikeresnek ítélte ezt az újszerû próbálkozást.

2003-ban még színesebb program megvalósításval vátuk a Sziget Fesztivál látogatóit.

A nagy sátorban zajlottak a koncertek, táncházak. A "Petõfi Csárdában" ismét egy Petõfi korabeli csárdát jelenítettünk meg, ételekkel, italokkal és külsõségekkel, éjszakai mulatozással.
A nagy sátorban tendenciózus mûsorokat szerkesztettünk. Napi vetésforgóban mutattuk be az egyes nemzetiségek, tájegységek népzenéjét.
Újdonság volt az éjszakai Ethno Dancefloor, azaz a radiocafé 98.6 Live DJ programja a PeCsa Folkszínpadán.
A mûsorok összeállításában a népzenei mozgalom leghitelesebb egyéniségei voltak segítségünkre, köztük Sebõ Ferenc, Halmos Béla, Szomjas György, Rosta Katalin, Gryllus Dániel.

Az idén sem engedünk a színvonalból: a jól ismert nevek mellett (Amaro Suno, Berkó Vujucsics, stb.) mellett fellép Czillika Gyuszi és Codoban Dorel zenekara, a Nadar Romániából és a baszk Xarnege is

A nagy sátor melleti csárdát a délalföldi csárdavilág mintájára tervezzük meg, mobilis, más helyszíneken is felvonultatható módon. A csárdák egészen a XIX. század végéig meghatározták az utazók számára a Magyarországról kialakított képet. Többek között Liszt Ferenc és Brahms is ezeken keresztül találkozott a magyar népi kultúrával, vagy legalábbis azzal, amit annak véltek, hiszen sok esetben félrevitték az utazókat az ott tapasztaltak, mivel - különösen már a XX. század elejére - nem a valós paraszti népmûvészetet mutatták be az ezen helyeken. A Petõfi Csarnok számáza azért is fontos, hogy egy hiteles csárdát mutasson be, mert név adója az alföldi kultúra és a csárdavilág egyik legfóbb megéneklõje. Célunk, hogy a folksátorban az igazi hazai és nemzetiségi népzenével találkozzanak az odalátogatók, a csárdában pedig megtalálják az Alföld jellemzõ és valós jellegét.

Egy biztos: a program még jobb, még színesebb, a vendéglátás még kellemesebb lesz.